A kifejezést 1866-ban alkotta meg Ernst Haeckel német darwinista biológus az „öko” (görögül oikosz=„lakás, ház, háztartás”) és a lógia (görögül logosz=„tudomány”) szavakból.

Az ökológia, élőlényközpontú tudományág.

Az ökológia  nem egyenlő a környezettel. Az ökológia nem környezet- vagy természetvédelmet jelöl. A környezet- és természetvédelem csupán felhasználja az ökológiai vizsgálódások egyes eredményeit (természetvédelmi biológia). Az ökológia nem a nagy mindent áthálozó folyamatok ismerője.

Az ökológiai ismeretekre számos más alap és alkalmazott tudomány támaszkodik és magának az ökológiának is számos alkalmazott részterülete ismert például mezőgazdasági ökológia, vízügyi ökológia, környezet- és természetvédelmi ökológia, közegészségügyi és állategészségügyi ökológia, igazságügyi ökológia stb.

Teljes cikk a Wikipédián található.

forrás: wikipedia

A citrom serkenti az emésztést, erősíti a gyomrot.

Az érett citromnak erős oldó hatása van.
Jelentős méregtelenítő.

Bioflavon-tartalma vértisztító hatású a benne lévő természetes ruténnak köszönhetően, egyben regenerálja a kapilláris ereket és véredényeket.

A vesét fokozottabb munkára kényszeríti, víztelenít.

A gyomorban puffadásgátló hatást fejt ki, pusztítja a bélférgeket is.

Csillapítja a szomjúságot, ezt a hatást úgy éri el, hogy oldja és eltávolítja a szervetlen sókat.

A citromsav természetes savként kettős hatást fejt ki a szervezetben, szabályozva annak működését. A szervezetben keletkező bomlástermékeket oldja, elősegíti a feleslegesen bekerült ásványi anyagok és sók eltávolítását.

Újjáépítő ( regeneráló ) tulajdonságánál fogva a hiányzó szerves sókat pótolja, beépülésüket a szervezetbe ( megkötésüket ) segíti.

A citrom hatásos vírusölő, de csak abban az esetben ha nem cukorral fogyasztjuk és hőhatás nem éri ( forró tea ).

A természetes kötésben lévő C-vitamin és más a citromban található anyag lehetővé teszi az immunrendszerünknek, hogy interferont termeljen, amely fehérje-összetételű enzim-szerű anyag, amely meggátolja a vírusok szaporodását.

Rendszeres fogyasztása kitűnően véd a megfázás ellen.

A citromban olyan természetes anyag van, amely csökkenti a lázat.

Germánium tartalma rákellenes hatást fejt ki.

Gyomorégés esetén egy pohár citromos víz segíthet. Érdekes módon a szervezetben lúgosan hat!

Tisztítja a gyomrot és a beleket.

A citrom citrint tartalmaz ( p-vitamin ), amely erősíti a hajhagymákat.

Méregtelenítő ill. fogyókúrához ajánlott napi egy pohár citromlé elfogyasztása éhgyomorra, illetve étkezések után egy-egy pohár limonádé cukor nélkül, nagyon hatásos segítség lehet.

forrás: Pannonicum.hu

2011-ben indult el a Suomi National Polar-orbiting Partnership (NPP) program, hogy felmérje a Föld környezeti tényezőit, írja az inhabitat.com.

A műhold fejlesztésében partnerséget vállat a NASA, a Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA), és az Amerikai Védelmi Hivatal (DOD). Mindhárom szervezet saját különleges tudását fektette a projektbe, hogy létrehozza a sokoldalú szatellitet. A műhold ma már teljesen készen áll a fellövésre, hogy aztán megkezdhesse fontos megfigyelő munkáját. A szatellit a Föld éghajlatát, felhőzetét, óceánjait és növényzetét fogja vizsgálni, hogy ezek függvényében megfigyelhesse a bolygón zajló természeti folyamatokat és azok változását. „A NPP által biztosított fejlett adatokat a NOAA életmentő időjárás előrejelzések fejlesztésére és vulkáni kitörések követésére fogja felhasználni, valamint arra, hogy bővítse ismereteinket a hosszú távú időjárási és éghajlati sémák terén” – nyilatkozta Mary Kicza, a NOAA műhold és információszolgáltató testületének tagja.

A műholdat öt speciális és igen fejlett mérőeszközzel látták el: egy fejlett technológiás mikrohullámú hangjelzővel, mely képes a globális hőmérséklet és nedvességszint mérésére; egy keresztsávos infravörös hangjelzővel, mely a légkör tulajdonságait méri fel; egy ózonfeltérképező és felmérő készülékkel; egy látható infravörös sugarú képleképező radiométer berendezéssel, mely nyomon tudja követni az erdőtüzeket és a jég- és szárazföld-változásokat; és egy felhő- és energiahullám felmérő szerkezettel, mely a hősugárzást fogja vizsgálni. A kutatók szerint a szatellit képes lesz belátást nyújtani az éghajlatváltozásba, az ózonréteg épségének szintjébe, a légi szennyezés szintjébe, a jégsapkák változásénak mértékébe, valamint meg tudja mérni, mennyi energia hatol a Föld légkörébe. „A Suomi NPP nemcsak meghosszabbítja a NASA műholdas Föld-megfigyeléseit négy évtizeddel, de utat nyit az éghajlatváltozás felfedezésének és az időjárás előrejelzésének új korszaka felé”, nyilatkozta John Grunsfeld, a NASA washingtoni Science Mission Directorate testületének társügyvezetője.

forrás: alternativenergia.hu

Az ünnep minden évben más-más időpontra esik, ún. mozgó ünnep. Korábban többféle módszer is létezett húsvét időpontjának kiszámítására, a niceai zsinat óta azonban egyetlen, egységes módszerrel kerül kiszámításra: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni vasárnap lesz húsvét vasárnapja.

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje.

A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben)

Mint már említettük, a húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat “elkerülte”.

Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima – hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

forrás: husvet.hu

Tovább olvasom…

Kreatív oldal gyerekeknek

A magyar hímestojások mintakincsének legfõbb jellegzetességei

A kft. az összesen 110 millió forintos projekt keretében 2013 nyarára készíti el a Parkolnak nevezett szolár rendszer termékgyártási dokumentációját – mondta a MTI-nek Farkas Gábor ügyvezető. A gépgyártó cég a korábbi években elért 200 millió forintos árbevételt részben az innovatív piaci és műszaki problémák megoldásával kívánja növelni, ebben különleges helyet foglal el a szolártechnológiai fejlesztés – tette hozzá. A tervezett napkollektorban a parabola forma alkalmazása mellett a napenergia-gyűjtő gáznemű hőközvetítő közeget alkalmaz, magas, 500 Celsius fok feletti hőmérsékleten. Petró Balázs, a projekt műszaki vezetője arról számolt be, hogy olyan termék kifejlesztése a céljuk, amelynél a kinyert energia hőmérséklete magasabb a jelenleg a kereskedelmi forgalomban kapható berendezések 15-80 Celsius fokos kilépő hőjénél. A kft. a fejlesztéssel olcsón gyártható, üzemeltethető, egyszerű kivitelű berendezést kíván létrehozni azoknak, akik nem csak meleg vizet kívánnak napenergiával előállítani, hanem más háztartási berendezések, szaunák, vagy éppen gabonaszárítók fűtésére is fel szeretnék használni – magyarázta.

A tervezett munka már meglévő ismeretekre épül. A műszaki vezető közlése szerint már a XIX. században építettek hasonló napkollektorról, a cég terveivel azonos hőmérsékletű gázközeggel üzemelő szivattyút, amit később Egyiptomban öntözésre használtak. Kínában és Spanyolországban pedig működnek olyan, 10-20 megawattos, kísérleti kollektorok, amelyeknek szerkezete, közege, és a kilépő hőmérséklet megegyezik a pályázatban tervezettel. A parabolikus napkollektorok abban térnek el a hagyományos síkkollektoroktól, hogy a parabola antennához hasonló tükörrendszer segítségével a napsugarakat egyetlen pontba fókuszálva lényegesen magasabb hőmérséklet előállítására képesek. Magyarországon az utóbbi években több intézményben is telepítettek szolár parabolát. Ilyen, a Magyar Villamos Művek Zrt. beruházásában elkészült berendezés támogatja többek közt az óbudai nyugdíjas ház fűtési rendszerét, amely egy évben 13.800 kilowattóra energiát állít elő, ami 1461 köbméter földgáz hőértékének felel meg.

Vákuumcsöves kollektor

forrás: alternativenergia.hu / MTI

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, mint hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön. Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is.

Forradalom

1848. március 15.

Aznap korán reggel Petőfi Sándor az ifjúság kávéházába sietett és Vasvári Pált és Bulyovszky Gyulát ott találván, Jókai Mór lakására hívta őket, ahol a 12 ponthoz proklamációt szerkesztettek. Petőfi 8 óra körül társaival a Pilvax-kávéházba ment, a kitűzött időre csak hatan jelentek meg (Petőfi, Jókai, Bulyovszky, Sebő, Gaál Ernő és Hamary Dániel). Itt Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt. Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. Innen indultak el az előzőleges megállapodás szerint először a jogi egyetemhez az Egyetem utcába. Annak udvarán már egy csapat tanuló várt rájuk s ott rögtön széket hoztak Petőfi és Jókai számára, itt Petőfi újból elszavalta előző éjjel írt költeményét, a Nemzeti dalt, Jókai pedig fölolvasta a 12 kívánatpontot. Innen az Újvilág utcai orvosi egyetemre mentek, itt is félbeszakították az egyetemi előadásokat és az előbbihez hasonlóképpen jártak el az udvaron, később pedig a mérnöki és bölcseleti kar hallgatói előtt; ugyanez történt az egyetemi téren is. Ekkor már nemcsak az ifjúság vette őket nagy tömegben körül, hanem az utcáról is nagy közönség csatlakozott hozzájuk, mely nőttön nőtt.

Elhatároztatott, hogy a nép a proklamáció első pontját, a sajtószabadságot, saját önhatalmánál fogva teljesülésbe veendi, amit meg is tett, 10 óra után a siker és lelkesedés hatása alatt a tömeg Landerer és Heckenast könyvnyomdájához vonult a Hatvani utcába, itt a rend és béke fönntartása tekintetéből választmányi tagokul Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Vidats János és Jókai Mór küldettek be. A nyomdatulajdonost felszólították, hogy kívánja-e az el nem kerülhető kényszerítés be nem vártával a kikiáltott tizenkét pontú programot és Petőfi olvasott költeményét cenzúra nélkül kinyomatni? A nyomdatulajdonos engedett, és a kívánt iratok rögtön németre is lefordítva néhány pillanat múlva ezrével kerültek elő a gyorssajtó alól, melynek példányai egész délig osztattak ki a szakadó eső dacára szüntelen gyülekező közönségnek.^[8] Ezek voltak a szabad sajtó első termékei. Míg a nyomtatás tartott, Petőfi, Jókai, Vasvári, Egressy s Irányi beszédet tartottak a néphez. Ekkor Petőfi negyedszer szavalta el a Nemzeti dalt. Csak délfelé oszlottak el, megállapodva abban, hogy délután az államfogságban levő Táncsics Mihály kiszabadítására mennek Budára.

Délután 3 órakor a Múzeum téren népgyűlést tartottak és a Nemzeti dal és proklamáció példányait ezreivel osztogatták; innét a városházára mentek, a 12 pont elfogadását sürgetvén. Az összegyűlt nép elhatározta, hogy a városházára indul, és ott a polgári kart és városi tanácsot az egyesülésre és kívánatai aláírására felszólítja. A tanácsterem megnyílt, a tanácsnak benyújtották a program pontjait és a tanácsjegyző mondta, hogy azok el vannak fogadva. Ezután Holovics tanácsnok kívánt gondolkozási időt, hogy e pontok tanácskozás alá vétethessenek. Megcáfolta őt Rottenbiller Lipót alpolgármester, kimondván, hogy már egész délelőtt tanácskoztak efölött. Ezután szónokolt Nyáry Pál Pest megyei alispán és a pontokat pártolta, utána Klauzál Gábor, aki az első és 11-ik pontok rögtöni életbeléptetését is kívánta. A pontokat Szepessy Ferenc polgármester és a tanács tagjai által aláírták, és Rottenbiller az ablakon át felmutatta a népnek.

Rögtön választottak egy rendre ügyelő választmányt, melynek Petőfi is tagja volt. A nép, ideiglenes választmányát a tanács és polgárság választmányával egyesítendőt kinevezve, kívánta, hogy Táncsics Mihály, aki sajtói állítólagos vétség miatt fogva van Budán – miután kimondatott, hogy cenzúrai törvények nálunk nincsnek, nem is voltak soha – szabadon bocsáttassék, és a censurale collegium rögtön mentessék fel hivatalától. E kívánata teljesítésére ½ 5 óra tájt átment Budára, s a hatósági épület udvarán zászlóalja köré gyűlve, állhatatosan állt jogai kívánatai mellett, míg választmánya által kijelentették: hogy a helytartótanács e három pontba egyezett bele: 1. Táncsics kiadatása, 2. a cenzúra eltörlése, 3. sajtóbíróságnak a nép közüli választatása; s egyúttal kimondta, hogy a katonaságot csak azon esetben fogja kirendelni: ha azzal maga a nép saját céljai rendes kivitelére kívánna rendelkezni. Zichy Ferenc, a helytartótanács elnöke, azonnal szabadon bocsátotta Táncsicsot, a nép önkezeivel vonta át kocsiját Budáról a Nemzeti Színház teréig, s bevonult a színházba.

E nap délutánján kívánta a nép a színházi aligazgató Bajza Józseftől, hogy a színházban e nap ünnepélyére teljes kivilágítás mellett a betiltott Bánk bán adassék elő. Bajza mondta, hogy szívesen tűzi műsorra. A színészek nemzeti színű kokárdákkal léptek ki a színpadra, Egressy Gábor a Nemzeti dalt szavalta, az énekkar énekelte hozzá a Himnuszt és Szózatot. A közönség nagy része óhajtotta, hogy Táncsics megjelenjen a színpadon, azonban értesülve annak gyengélkedő állapotáról, kívánatával felhagyott. Végül a Rákóczi-induló mellett oszlott el a nép. Az állandó választmány azonban reggelig együtt ült.

Másnap, március 16-án már Pest vármegye alispánja, Nyáry Pál, Rottenbiller Lipót polgármester és mások állottak a mozgalom élére és így lett az országos jelentőségűvé.

Ezalatt Kossuth Bécsben tárgyalt a Habsburg vezetőkkel. V. Ferdinánd király először nem akarta szentesíteni a pozsonyi országgyűlésen előző nap megszavazott feliratot, azonban 16-án hajnalban – hallva a Pest-Budán történtekről – kénytelen volt engedni.

Március 15-én a bécsi forradalom hírére magyar küldöttség indult a pozsonyi országgyűlésről a császári városba, s időközben Pesten is kitört a forradalom. Március 16-án Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre. Az udvar meghátrált, s kénytelen volt engedni a pozsonyi küldöttség követeléseinek. Hozzájárult március 17-én gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez. Beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába. Megígérte, hogy a király szentesíti a reformtörvényeket. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem az ország választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Ezért tehát független, és felelős kormány volt.

A Batthyány-kormány és az áprilisi törvények

Március 23-án az országgyűlés felsőtábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök, kihirdette minisztériumának névsorát. Ezekalapján:

Kokárda

Az utolsó rendi országgyűlés által elfogadott áprilisi törvényeket az uralkodó, V. Ferdinánd király április 11-én szentesítette. Ez fordulópontot jelentett a magyar történelemben, az ország gazdasági-politikai-kormányzási rendszere óriási változáson ment keresztül. Az áprilisi törvények alapján Magyarország csaknem független ország lett. Kimondták Magyarország és Erdély egyesülését. A törvények biztosították a polgári fejlődést, a felzárkózási lehetőséget nyugathoz. Megkezdődött a jobbágyrendszeren és a nemesi kiváltságokon alapuló feudális rendszer felszámolása. A jobbágyfelszabadítást is kitűzték, ennek módját azonban egyelőre nem rendezték.

forrás: wikipedia

A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt.

Története

A nemzetközi nőnap létrehozói szerint az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami a nők évszázados küzdelmét eleveníti fel, melyet az egyenlő jogokért és lehetőségekért vívtak.

Az első március 8-hoz kötődő esemény 1857-ben történt, amikor március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin.

A nemzetközi munkásmozgalomban fejlődésével a nők egyenlőségének kérdése is egyre inkább előtérbe került: 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van. Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben.

1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot, február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.

A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközileg is nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot.

1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a.

A nőnap Magyarországon

Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg.

A rendszerváltás után a nőnap Magyarországon is elvesztette eredeti munkásmozgalmi hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.

forrás: wikipedia

Szent Bálint napján (Február 14-én) tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentine’s Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és az utóbbi másfél évtizedben népszerűvé.

Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.

A szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Ennek a szentről elterjedt egyik történet képezte az alapját.

Eszerint mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.”

Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerező eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint égi vőlegénynek a megérkezése az égi esküvőre. A római-katolikus naptárnak (Calendarium_Romanum_Generale) az 1970-es évi reformjakor e szent és emléknapja az előírt egyházi liturgiából eltűnt, hogy helyet adjon a történelmileg bizonyítható szaloniki születésű szent testvérpár, Konstantin-Cirill (+ Róma, 869.február 14.) és Szent Metód liturgikus ünnepének.^[1]

Ennek a napnak a népszerűsége a virágkereskedésnek és különösen az ezt szolgáló reklámoknak köszönhetően megnövekedett. A napot átszövi sok hagyomány, üdvözlőlapok és ajándékok küldése.

forrás: Vikipedia.hu

Valentin, azaz Bálint napja

A katolikus naptár szerint február 14.  Szent Bálint napja.  Újabban mégis azt hirdetik lépten-nyomon idehaza, hogy Valentin napja,  pedig Valentin magyarul Bálint.  A nyugatról érkező új szokás szerint ez a  „szerelmesek napja”,  ami szintén Szent Bálintnak köszönhető, ő ugyanis többek között a jegyesek védőszentje. Többek között, mert a fiatal házasoké, az epilepsziásoké és a hasfájósaké is.

Ki volt hát ez a Valentin, azaz Bálint? Valójában nem egy,  hanem két azonos nevű személyről van szó.  Mindketten a 3.  században lettek vértanúk. Az egyik római pap volt,  a másik a Rómához közeli Terni város püspöke.  Feltehetőleg az előbbi,  a 269.  február 14-én kivégzett római pap lett a szerelmesek védőszentje,  akinek szokása volt,  hogy a római ifjú házaspárokat saját kertjéből szedett virágcsokorral örvendeztette meg.

Az óceán felől a szárazföld fölé beáramló felhőkből a tengeri szökőárhoz hasonló hullámok alakultak ki. Mivel az eset valóban a parton történt, a 20-30 emeletes épületeken átcsapó felhőképződmények tényleg ijesztő módon emlékeztettek egy cunamira.

A látványos hullámokat a Kelvin-Helmholtz instabilitás nevű fizikai jelenség okozza. Ez két, eltérő sebességgel mozgó (a gyakorlatban leginkább egy mozgó és egy mozdulatlan) gáz-, vagy folyadékréteg határán alakul ki, ahol felkorbácsolódik az egyik réteg. Ha a sebességkülönbség éppen elér egy bizonyos pontot, látványos hullámok alakulnak ki.

Felhők esetében erre tipikusan hajnalban, tengerpartokon van esély, amikor a víz fölül a nedves levegő beáramlik a szárazföld fölé. Ez a szél megbontja a légkör stabilitását, miközben a napsugárzás felmelegíti a talajt, és az átadja a hőt az alsó légrétegnek. A jelenség egyébként aránylag gyakori, de az esetek nagyon nagy részében nem látható szabad szemmel, hiszen csak a levegő fodrozódik. A reggeli köd, és a hirtelen felszálló nedves levegőből kicsapódó felhők azonban láthatóvá teszik, ahogyan a floridai városban is történt.

fotók: Panhandle Helicopter
forrás: index.hu

Béleljük ki fekhelyüket, vagy engedjük be őketestére a házba. Ezen kívül helyes táplálásukra is oda kell figyelni, mivel testhőmérsékletük fenntartásához több energiára van szükségük. Érdemes lehet megszokott adagjuknál több étellel kínálni őket, a kutyáknak adhatunk meleg levest is. A vizüket is rendszeresen ellenőrizzük, mert hamar megfagyhat. Fontos megemlíteni, hogy ez a vadon élő állatok esetében is igaz, vagyis madáretetéskor ne csak magvakkal kedveskedjünk, hanem innivalót is biztosítsunk, hiszen télen befagynak az állóvizek, emiatt ezek az állatok sem feltétlen jutnak megfelelő mennyiségű folyadékhoz.

A fagyás azonban nem csak vizüket, de magukat az állatokat is fenyegeti, például a macskák érzékeny füle könnyen lefagyhat, de veszélyeztetett még kedvencünk orra és farka is.
A rágcsálok a huzatra kifejezetten érzékenyek, így ha hideg időben szellőztetünk, óvjuk őket a levegővel való közvetlen érintkezéstől.

A következő napokban tehát kiemelten figyeljünk oda háziállatainkra, gondosan ügyeljünk arra, hogy életkörülményeik megfelelőek legyenek a nem ritkán -10 fok vagy az alatti hideg átvészeléséhez.

forrás: Meteo Klinika